Comparing cost-sharing practices for pharmaceuticals and health care services among four central European countries

The paper reviews the existing cost-sharing practices in four Central European countries namely the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia focusing on patient co-payments for pharmaceuticals and services covered by the social health insurance. The aim is to examine the role of cost-sharing arrangements and to evaluate them in terms of efficiency, equity and public acceptance to support policy making on patient payments in Central Europe. Our results suggest that the share of out-of-pocket payments in total health care expenditure is relatively high (24–27%) in the countries examined. The main driver of these payments is the expenditure on pharmaceuticals and medical devices, which share exceeds 70% of the household expenditure on health care. The four countries use similar cost-sharing techniques for pharmaceuticals, however there are differences concerning the measure of exemption mechanisms for vulnerable social groups. Patient payment policies for health care services covered by the social health insurance are also converging. All the four countries apply co-payments for dental care, some hotel services or in the case of free choice of physician. Also the countries (except for Poland) tried to extend co-payments for physician services and hospital care. However, their introduction met strong political opposition and unpopularity among public

Hangsúlyeltolódások a hazai gyógyszerek finanszírozásában. A ritka betegségek kezelésére szolgáló árva gyógyszerek támogatása. Enzimpótló kezelések finanszírozása hazánkban

Focusing on the benefits of patients with rare disease the authors analysed the aspects of orphan medicines financed in the frame of the Hungarian social insurance system in 2012 in order to make the consumption more rational, transparent and predictable. Most of the orphan drugs were financed in the frame of compassionate use by the reimbursement system. Consequently, a great deal of crucial problems occurred in relation to the unconventional subsidized method, especially in the case of the highest cost enzyme replacement therapies. On the base of the findings, proposals of the authors are presented for access to orphan drugs, fitting to the specific professional, economical and ethical aspects of this unique field of the health care system. The primary goal is to provide a suitable subsidized method for the treatment of rare disease patients with unmet medical needs. The financial modification of orphans became indispensible in Hungary. Professionals from numerous fields dealing with rare disease patients' care expressed agreement on the issue. Transforming the orphan medicines' financial structure has been initiated according to internationally shared principles. Orv. Hetil., 2014, 155(44), 1735-1741

A prosztatadaganatos betegek sugárterápiájának mikroköltség-számítása

Absztrakt Bevezetés: A technológia fejlődése új lehetőségeket nyitott a prosztatadaganat sugárkezelése terén, ugyanakkor kevéssé ismert a korszerű technológia költsége. Célkitűzés: Jelen elemzés célja, hogy összehasonlítsa a háromdimenziós konformális sugárterápia, a normál- és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia költségét lokalizált prosztatarákos betegek kezelésében. Módszer: A retrospektív költségelemzés egy hazai onkológiai centrum adatai alapján készült az egészségügyi szolgáltató szemszögéből. Az irradiáció időtartamát 20 beteg összesen 100 kezelési frakciójának egyedi mérése alapján határozták meg. Az egységköltségeket az intézmény kontrollingrendszere alapján számították ki. Eredmények: Egy frakció átlagos időtartama a hagyományos háromdimenziós konformális sugárterápia esetén 14,5 perc, intenzitásmodulált sugárterápia esetén képvezérelt eljárással 16,2 perc, míg képvezérelt eljárás nélkül 14 perc volt. A kezelés teljes költsége háromdimenziós konformális sugárterápia esetén 619 ezer forint, intenzitásmodulált sugárterápia esetén 933 ezer forint és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia esetén 692 ezer forint volt. Következtetések: A már bizonyítottan költséghatékonyabb intenzitásmodulált és hipofrakcionált intenzitásmodulált sugárterápia alkalmazása nagyobb költséggel jár a szolgáltatók számára, ugyanakkor a jelenleg hatályos finanszírozás nem ösztönöz a hatékonyabb terápia alkalmazására. Orv. Hetil., 2016, 157(12), 461–468

Advancing the Visibility, Impact, and Quality Metrics of Value in Health Regional Issues

[No abstract available]Scopu

A fogászati ellátás finanszírozása Németországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon és Lengyelországban

Absztrakt Bevezetés: Az egészségügyi ellátások közül a fogászati beavatkozások száma a legmagasabb, és a finanszírozása is jelentős kiadásokat jelent. Célkitűzés: A vizsgálat célja négy európai ország egészségügyi rendszerének összehasonlítása a közösségi fogászati ellátás oldaláról. Módszer: A fogászati ellátásra fordított összegek és módszerek összehasonlításának alapját az egészségbiztosítók által biztosított adatok képezték. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékelték: a közösségi fogászat arányszámait és a legfontosabb, szájegészséghez kapcsolódó indexeket. Az általános fogászati ellátások közül a prevenciós, konzerváló fogászati, endodonciai és szájsebészeti beavatkozásokat választották. Eredmények: Az egy aktív fogorvosra jutó lakosok száma Németországban (1247 lakos/fogorvos) a legkedvezőbb, míg Magyarországon (2020 lakos/fogorvos) a legrosszabb. A szájegészséghez kapcsolt indikátorok szignifikáns különbséget mutatnak a nyugat- és kelet-európai országok között. Ezzel ellentétben a teljes foghiányos lakosok százalékában nincsenek jelentős különbségek. A közösségi fogászati ellátás finanszírozására fordított összeg jelentősen magasabb Németországban és az Egyesült Királyságban. Következtetések: A fogászati ellátás finanszírozása jelentősen különbözik a vizsgált országokban. Orv. Hetil., 2016, 157(14), 547–553

A korszerű sugárterápiás kezelések mellékhatásainak metaanalízise prosztatarákos betegeknél

Absztrakt Bevezetés: A sugárterápia technológiai fejlődésének egyik célterülete a prosztatarák megfelelő sugaras ellátása. Célkitűzés: Az elemzés célja a normálfrakcionálású és a hipofrakcionált, illetve a konvencionális és a magas dózisú intenzitásmodulált sugárterápia biztonságosságának vizsgálata. Módszer: A sugárkezelés szövődményeinek gyakoriságát metaanalízissel elemezték. Eredmények: Magasabb dózisú intenzitásmodulált sugárterápiával sem a súlyos urogenitalis (akut: p = 0,9, késői: p = 0,95), sem a mérsékelt vagy súlyos gastrointestinalis (akut: N/A, késői: p = 0,08) mellékhatásokban nincs eltérés a hagyományos besugárzási eljárásokhoz képest. A mérsékelt akut (relatív kockázat = 1,39, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,09–1,78, p = 0,008) és késői (relatív kockázat = 1,48, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,26–1,75, p<0,00001) urogenitalis mellékhatások relatív kockázata magasabb. A hipofrakcionált besugárzás súlyos urogenitalis (akut: N/A, késői: p = 0,73) és mérsékelt vagy súlyos gastrointestinalis (akut p = 0,73, késői p = 0,55) mellékhatásrátája sem tér el a normálfrakcionálású kezeléstől, azonban a mérsékelt késői urogenitalis mellékhatás kockázata magasabb (relatív kockázat = 1,39, 95%-os konfidenciaintervallum: 1,00–1,94, p = 0,05). Következtetések: Intenzitásmodulált sugártervezés és képvezérelt kezeléskiszolgáltatás mellett a hipofrakcionált és az emelt dózisú protokoll egyaránt biztonságos. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 776–788